külűr krónikái - a káosz harangjai

Phil Maynard és csapata mélyen behatolt a karméliusok templomába. Először felmentek a terem két szélén végigfutó erkélyek bal oldali erkélyén, és találomra kiválasztottak egy ajtót. Öreg fapadló, málló burkolat jellemezte a folyosókat, amiket nem világított meg lámpa.…

Két óra és tizenhárom perc elég volt ahhoz, hogy a rendőrök egy helyben elunják magukat. A kommunikációt sehogy sem sikerült megteremteniük a mágneses tér miatt. Ráadásul a karsztvíz sem volt meleg – pláne nem úgy, hogy órákig nem is mozogtak. Csak lebegtek, odaszögezve…

- Én megmondtam, segítség kell – pattant fel Kennedy indulatosan. –Nem nézhetjük tétlenül… - Nyugalom – intett halálos nyugalommal a miniszter. – Most mindenki leül. - Uram, a gyilkos… - toporzékolt a küldönc. - Megnyugodhat, Tom – vonta fel…

 Két nappal később... Dex cspatával magányosan lépkedett Salvis fővárosa, Boader felé. Késő délutánra járt az idő, a sivatag lassan kezdett elcsendesedni, a homokban tárolt meleg most szabadult fel, mikor elkezdett hűlni a levegő. Boader fényei ott tündököltek előttük.…